A szívemben még mindig téged hívlak. És akármennyire is fáj, nem adom fel, míg nem válaszolsz.

A szívemben tomboló érzések szerelemmé váltak.

A múlt szennyét elmossa az idő, és begyógyítja a szív sebeit, de így sem biztos, hogy képes leszel róluk beszélni.

Voltam már jó is, voltam már rossz,
Ismertek nagyon jól,
A tervek mások, célokat látok,
Nekem ez többről szól.

Én már láttam mindent, amit nem is hittem, mikor indultam...

Ha meghalok, hogyha majd nem leszek, akkor is itt leszek...hol vagy már?

Úgy fáj minden, amit látok, lehet túl sokat várok...